Mini-chat

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Belépés

Korea története

A Koreai-félsziget egy félsziget Kelet-Ázsiában. 1100 km hosszan nyúlik be a Csendes-óceánba, keletről a Japán-tenger, délről a Kelet-kínai-tenger nyugatról a Sárga-tenger határolja. Északi részén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea), délen a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) található rajta.

A Koreai Köztársaság, köznapi elnevezés szerint Dél-Korea (koreaiul: tehan minguk) elnöki köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger mossa partjait. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Szöul, a világ második legnagyobb várostömörülése. A fővároson kívül még öt milliós nagyváros található Dél-Koreában.

A Japán- (Korea nem ismeri el ezt az elnevezést) és a Sárga-tenger között húzódó Koreai-félsziget déli részén fekvő ország nyugati és déli partvidéke tagolt, a partokat több ezer apró sziget övezi. A félsziget keletről nyugat felé lejt, keleti és középső részén észak-déli irányban húzódó hegységek vannak. A két hegységet a Naktong folyó völgye választja el. Legmagasabb csúcsa az ország legnagyobb szigetén, a Csedzsu-szigeten emelkedik. A Sárga-tenger melléke dombvidék, illetve síkság.

Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak az viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz. Dél-Korea minden tartományában van nemzeti park. Ezeket a meredek, nehezen járható hegyvidékeken, illetve a nagyon tagolt part apró szigetei között alakították ki. Itt élnek ritka állat- és növényfajok is.

Az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította Dél-Korea egyik szigetét: Csedzsu vulkanikus sziget és lávacsövek

Az UNESCO kulturális világörökség részei: (a lap alján bővebben)

 

    * Sokkuram-barlang és Bulguksa-templom

    * Haeinsa-templom Csangjong Panjeonban, a Tripitaka Koreana táblák letéteményese

    * A Csongmjo-szentély, (Szöul)

    * A Csangdokkung palotaegyüttes

    * A Hwaseong erődítmény

    * Kocsang, Hwasun és Kanghwa dolmenjei

    * Gyeongju (Kyongju) Történelmi Körzet

 

Az 1945-ig egységes Korea területén Kidzsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát. Ezt délen Három Han Birodalma váltotta fel i. e. 194-ben. Az egységes koreai állam i. sz. 668-ban jött létre, Silla néven. Koreát külső hatások főleg Kína felől érték. Onnan érkezett a buddhizmus, a konfucianizmus és számos más ismeret. Az ország mai neve a középkori Korjo (koreaiul 고려) dinasztia nevét őrzi. Az országban 1395-től egészen a japán megszállásig (1910) a Ji- vagy Csoszon-dinasztia uralkodott. A japánok annektálták Koreát, a második világháború idején rendőri diktatúrát vezettek be, és az ország gazdaságát katonai céljaik szolgálatába állították. A szövetséges hatalmak 1943-ban megállapodtak abban, hogy a háború befejezte után helyre kell állítani az ország függetlenségét. 1945-ben az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, és a 38. szélességi kör mentén felosztották az országot. Az ENSZ felhívására a déli országrészben 1948 májusában nemzetgyűlési választásokat tartottak, majd a parlament a szovjet segítséggel megalakított Észak-Korea függetlenségének kikiáltását követően, 1948. augusztus 15-én kikiáltotta a Koreai Köztársaságot. A két Korea viszonya egyre jobban elmérgesedett, ami 1950-ben a koreai háborúhoz vezetett. Az egyik fél győzelmével sem végződő háború az 1953-ban aláírt tűzszüneti egyezménnyel ért véget, a két Korea azonban technikailag hadban áll egymással. 2007. október 4-én Ro Mu-Hjun és Kim Jong Il aláírt egy nyolc pontból álló békemegállapodást, amely szerint a két fél a tartós béke fenntartása érdekében magasszintű diplomáciai tárgyalásokat folytat, gazdasági fejlesztéseket hajtanak végre, felújítják a vasúti, közúti és légi közlekedéseket, továbbá közös olimpia megrendezésére tesznek lépéseket. A tárgyalások lezárását követően nem sokkal, október 9-én Észak-Korea ismét nukleáris teszteket hajtott végre. Három évvel később, 2009 elején a két ország viszonya ismét elmérgesedett: Észak rakétákat telepített a határmenti területekre, illetve megfenyegette Délt és az USA-t, ne merjék zavarni első műholdjuk űrbe juttatását, melyet április 5-én fellőttek. Szerződésük formálisan is véget ért.

Keresés